Klaszterek szolgáltatásai

A működő klaszterek konkrét szolgáltatásokban mért teljesítménye


A működő klaszterek outputjai körében bizonyos eredmények látványosak (pl. konferencia, honlap), mások kevésbé látványosak (pl. forrás-szerzési és -szervezési tudás, erősödő kapcsolat a cégek között, minőségbiztosítási tanúsítványok).

Információgyűjtő és -áramoltató tevékenység

A működő klasztereknek van, vagy legalábbis készítés alatt áll a weblapja, és sok taggal e-mailen keresztül tartják a kapcsolatot. Elterjedt a hírlevél is, mint információ továbbító médium. Egyes klaszterek (pl. PANAC, Pápai Hús, Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari stb.) már kiterjedt tagi információs adatbázissal rendelkeznek. Ezek a klaszterek általában speciális információkat tartalmazó intranet szolgáltatást is kiépítenek, például ilyen a Pápai Hús – „Serinfo" rendszere. A számítógépes hálózatok speciális felhasználási lehetőségeire példa a Dél-Alföldi Textilipari Klaszter, ahol a tagok egységes textilmintázat-készítő szoftvert használnak. A Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszterben a tagi adatbázis mellett ágazati szakértői adatbázist is létrehoztak.

Ugyanakkor még a jól működő klasztereknél is pénzügyi problémákba ütközik a tagok átvilágítása, helyzetfelmérése, és még ennél is nehezebb a folyamatos adaptációhoz szükséges monitoring rendszer kiépítése. Az információgyűjtés- és szolgáltatás egyik hátráltatója a bizalomhiány, ennek javulásához időre és egyfajta klaszteren belüli írott vagy íratlan etikai kódex létrehozására van szükség. Számos klaszter-tag nehezményezi a klaszter-szervezet által nyújtott információk kis mennyiségét, annak lassú áramlását. A vertikumokra épülő klasztereknél általános igény, hogy a vezető vállalatok vázoljanak fel egyfajta irányvonalat az iparág jövőjéről. Az egységesebb, Internetes felületen megvalósított klaszter-fórumok létesítése már csak azért is szükséges, mert az ország különböző településein működő tagok nem tudnak valamennyi klaszter összejövetelen, konferencián részt venni.

Oktatási tevékenység

Az oktatási, ismeret/know-how átadási, kisebb mértékben technológia-transzfer tevékenységek általánosan elterjedtek a magyar klasztereknél. A megkérdezett klaszter-tagok gyakran kiemelik, hogy igénybe veszik e szolgáltatásokat. A vertikális klaszterek esetében az oktatási tevékenység főleg arra szolgál, hogy eljuttassa a vezető vállalatok igényeit, az integrátor vállalat szakmai tapasztalatait, ismereteit a beszállítók felé. A képzés célja itt a legtöbbször az, hogy a klaszter-tag cégek megfeleljenek a beszállítói kritériumok rendszerének. Gyakori a vállalatvezetési ismeretek, illetve a minőségbiztosítási rendszerek terjesztése, telepítése.

Beszállítóvá válás, a beszállítói pozíció megtartása

A Magyarországon működő klaszterek egy részének ez a központi feladata, és minden más közös projektet annak a célnak rendelnek alá, hogy a vevő vagy az integrátor céghez fűződő vertikális kapcsolatok létrejöjjenek. Ebből a szempontból a dunántúli klaszterek tagjai magasabbra értékelik klaszterüket, mint a többi klaszter tagjai a sajátjukat. A legmagasabb értékelést az autóiparban működő szervezetek kapták, míg a faipar területén ebből a szempontból valamivel gyengébb a klaszterek megítélése.

Klaszteren belüli együttműködés

Az a kapcsolati tőke, amit a vállalatok közötti üzleti relációk képviselnek, Magyarországon egyelőre nem eléggé konvertibilis. Ennek egyik jele, hogy számos bank a kis cégeket még akkor sem tekinti hitelképesnek, ha azok egyike-másika igazoltan stabil beszállítója egy nagy világcégnek. Vannak olyan vélemények, hogy "a magyar mentalitásnak nem eléggé immanens része a közösködés", és hogy ezért a kooperációk kifejlesztése nálunk csak egy nehéz tanulási folyamat után valósulhat meg.

Az ilyen "önelszigetelő" attitűdök ellenére, sőt azokat visszautasítva a klaszter tagok részéről általánosan jelentkező igény a meglévő együttműködési szint növelése. A legmagasabbra a pannon tömörülések tagjai értékelik klasztereiknek azt a törekvését, hogy a tagok a térség vállalkozásaival kapcsolatra lépjenek. A még fiatalnak tekintett tömörülések tagjai türelmesen várnak, és remélik, hogy a kialakulóban lévő klaszter beindulásával ez a profil erősödni fog. A tagok részéről érkező gyakori kritika, hogy az ígéretek szerint megvalósuló együttműködés helyett csupán információcsere történik. A klaszterek szolgáltatásait nemcsak oly módon célszerű bővíteni, hogy a kapcsolatok számosabbak legyenek és nagyobb üzleti volument képviseljenek, hanem az is cél, hogy a vertikális irányultságú kapcsolatok mellett a horizontális kapcsolatok is szaporodjanak. E célból olyan projektekre van szükség, amelyek javítják a tagok közötti bizalmat.

A közös marketinget segítő tevékenységek

A magyar klaszter-tag vállalkozások a közös marketinget segítő tevékenységet tartják klasztereik leggyengébb pontjának. Ennek megvalósulását több tényező is hátráltatja. Azokban a klaszterekben, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy tagjaikat egy adott vertikális termelési láncba integrálják, horizontális együttműködések híján a közös marketingnek nincs igazán kiindulópontja. Emellett a beszállítók gyakran egymástól eltérő tevékenységi körrel rendelkeznek. A közös marketing tevékenység alacsony értékelésének oka lehet a klaszterek viszonylagos fiatalsága is: néhányuk még kezdeti kialakulási, szerveződési, finanszírozási problémákkal küzd. Az érettebbek pedig a közös marketing-tevékenység beindításával várnak egy megfelelő számú, oktatási és képzési tevékenység által kellően felkészített beszállítói kör létrejöttéig.

Érdekképviselet

A tagok általában elvárják a klasztertől, hogy az érdekképviseleti funkciókat is ellásson. Az érdekképviselet nem elsődlegesen a klaszterek funkciója, és hangsúlyos jelenléte előnyökkel és hátrányokkal is jár. Ez egyrészt párhuzamosságokhoz, ellentétekhez, hatékonyságvesztéshez vezethet, másrész kedvező lehet, hogy e tömörülések versenyt támasztanak az érdekképviseleti szervek között, és ez felpezsdítheti a Magyarországon sok területen lanyha érdekképviseleti életet a tagcégek javára.

Szerepvállalás a tagok finanszírozásában, kockázati tőkével való feltőkésítésében

Ma még egyáltalán nem jellemző, hogy a létező klaszterek közvetítő vagy akár tanácsadó szerepet vállalnának vagy segítséget nyújtanának tagjaik finanszírozásához. Van példa arra, hogy beszállítói hálózaton belül az integrátor cég vállal ilyen szerepet, de ehhez egyelőre nem kéri a klaszter segítségét. Kockázati tőkések azzal a feltétellel finanszíroznák a klaszter-tag cégeket, ha legalább egy időre tulajdonrészt szerezhetnének a vállalkozásokban. Ezt viszont a vállalkozások általában nem szívesen engedik meg, legfeljebb a high-tech típusúak. A kockázati tőke útján történő finanszírozást sok szakértő ingoványos ügynek tartja, mert az idevágó magyar törvény nem alakít ki tiszta érdekeltségen alapuló szabályozást. Ugyanakkor a kockázati tőke felhasználását helyénvalónak tekintik, de csak ha minden érdekelt igen körültekintően informálódott mind a pénzkihelyezőt, mind pedig a kiválasztott projektet illetően. Erre a „leinformáló” feladatra számos jelenleg működő vállalkozás-fejlesztő alkalmas és kínálja szolgáltatásait. Ilyen szerepet a jól működő, ismert klaszterek is vállalhatnak, ha alkalmassá válnak arra, hogy tagjaikat objektíven és felelősséggel ajánlják.

 

*Forrás: Regionális klaszterek és létesítésükre, működésükre vonatkozó politikák Magyarországon